Részemről is a ránézéses!Mivel mindkét típust zsűriztem hosszú éveken át sok versenyen, ezért kicsit bővebben is kifejtem, hogy miért.Az esetek nagy részében a pontozásos zsűrizés is ránézéssel kezdődik, vagyis kiválasztottunk 6-10 munkát a felhozatalból, amelyek értékelésre kerültek. Tehát eleve ránézéssel lett értékelve minden, a kategóriában induló makett! A pontozás akkor lenne teljesen korrekt, ha a kategóriában induló minden makett le lenne pontozva, mert akkor lenne mind egyértelműen, és egyformán összehasonlítva egymással. Na de azt tudjuk, hogy erre se idő, se megfelelő számú zsűri nem lenne, elég halott dolog (és igen fárasztó is). Ezért született ez a hibrid dolog, ami jó vagy rossz, döntse el mindenki. A másik problémám nekem mindig az volt a pontozólappal, hogy egy nagyon sablonos, és keretek közé szorító értékelést tesz lehetővé. Számomra nagyon fontos tényező a kreativitás a makettezésben, én mindig nagyra értékeltem, ha valaki bele mert nyúlni a dobozba, merte átépíteni, megvalósítani a saját elképzelését, gondolatát. Na, ennek az értékelésében nem volt partner a pontozólap, sőt inkább büntette. Abban a pillanatban, hogy valaki kinyit valamit, átépít, nagyban megnehezíti a saját életét, egy csomó hibázási lehetőséget tesz bele, és ritkán lesz olyan, mint egy gyári kivitel. Konkrét példával élve, autó esetén. Van két Tamiya autó, mindkettő ugyanaz a típus. Az egyiken hozzányúl a versenyző a futóműhöz, kinyitja a motorteret, épít bele motort, bekábelezi, kinyitja az ajtót, tesz rá spoilert, stb. A dobozos esetén van egy korrektül összerakott autó, szép festéssel, simán dobozból. Azoknál a pontoknál, mint pl motor kihúzzuk a pontozólapot, mert nincs benne, le van zárva, nem értékelhető, de a többi pontszáma felfelé viszi az átlagot, míg a másik esetén pontozható, és ha valami nem megfelelő, mert kompromisszum kellett az átépítéshez, akkor esetleg lefelé viszi az eredményt. Tehát adott két építés, az egyikben nagyságrenddel több munka, kreativitás van, mégsem tudom megfelelően ezt értékelni, mert a pontozólap nem ad rá lehetőséget. De ugyanez vonatkozik arra is, ha van alatta egy kis alap pl. Szóval nekem két tényező miatt szimpatikusabb a ránézéses. Az egyik, hogy jobban engedi díjazni a munkát, az ötletet, megvalósítást, a másik pedig az idő tényező.
És van még egy nagyon fontos tényező bármelyik módszerben, és az pedig maga a zsűritag. Nem mindenki alkalmas erre, attól, hogy szépen épít, nagy a tudása a témában, nem biztos, hogy zsűrizni is alkalmas. Szerintem aki jó zsűritag, az szemrevételezéssel is tud objektív lenni, és megfelelő sorrendet felállítani, nem kell neki hozzá szamárvezető, mert pontosan látja, hogy mi az érték, a pozitívum a lerakott munkákban, és mi a probléma.Néhány szó arról is, hogy van ahol van több helyezett, és van ahol csak simán 1-2-3. Számomra egyértelmű, hogy az utóbbi a jó, mert ha már verseny, akkor legyen verseny egy-egy 1-2-3. helyezéssel, ahogy az bármilyen versenyen is van az esetek 99 százalékában. Az, hogy utána 4-5-6 helyezés van kiadva, vagy elismerő oklevél, plecsni, akármi már részletkérdés, és szerintem mindegy is.
Zsolti már írta, hogy nagyon nehéz a zsűrit összeszedni, és ez egy valós probléma, én is éveken át szembesültem vele. Ebben nagyon sok tényező lehet, de egyrészt az időtényezőtől az utólagos hőbörgésekig bezárólag sok olyan dolog, ami miatt egyre kevesebben vállalják, pedig nagyon fontos lenne a megfelelően felkészült, és elismert zsűritagok megléte. Reméljük eljön az idő egyszer, amikor ez is megoldódik.
